Fat like me

Hali~

Vigasztalhatatlan vagyok. Mikor kicsit már kevesebbet falok, kapunk egy fél tepsi süteményt újra. Ennyi neve már nem lehet a hájamnak!!
Érzem, hogy ma reggelire nem csokitortát kellett volna, de álljon  neki ellen, akibe beletört egy rúd szalámi... Csucsukáltam, Minato pedig behozott egy szeletet, meg egy szelet bejglit, meg egy bögre teát. Én meg ugye legyek szép csinos, szexi, és még véletlenül se guruljak el...

Sok sütit ettem már. Nem mondom, hogy sütilovag volnék, mint Sawa csokilovag, de sokat ettem már. Ez viszont... Sima Teszkós csokitorta, de ha véletlenül is, nagyon jól sikerült. A krém kellően csokis, de nem émelyítő, a piskóta hihetetlen puha és friss, pedig teszkós dolgoknál ez a legkevésbé szempont. Az oldala megszórva csokival, a teteje valami hihetetlen finom csokikrémmel leöntve, és ha ez még nem volna elég, benne itt-ott meggydarabkák várnak csendben, hogy mikor ajkaid közé kerülnek meglepjenek, s te a boldogságtól egy pillanatra elájulj. Ha pedig még ez sem elég, a tetején egy csokirúd, a legfinomabb tejcsokival, amit valaha ettem, az ostya roppanós a krém kellemes. Mekkora szakértő lettem már! xD Lehet, csak azért ízlett ennyire, mert Minato-tól kaptam, és hiányzott a kis szeretete. Majdnem 3 napig nem láttam.
Most pedig majdnem 3 napig megint nem fogom.

Tudjátok fura dolog ez. Mindenki azt mondja, nincsen olyan, hogy én őt 4 év után is szeretem, és olyan meg pláne nincsen, hogy ő is szeret engem. Nem tudom, biztos ez a >szabály<, vagy honnan veszik ezt... Hozzábújok, és nem azt érzem, hogy szeretem, de csak >járunk< ha elhagy, >lesz más<, nem. Én az életemet akarom vele leélni.

És vigyorogjatok csak, hogy aha, persze... Egyszerűen nem érdekel. Mert szánalmasak és szerencsétlenek vagytok, és Ő meg Én~ nos mi egyszerűen tökéletesek. :D

Anyway.

Köhögök, mint aki hóember evett ebédre és felháborít, hogy semmi nem használ. Minden praktika kapja be a kis buci faxomat. Megettem egy fél fokhagymaföldet, semmi. Viszont fáj tőle a gyomrom, és büdös vagyok, mint rossz lelkiismerettel túl sok True Blood-ot nézett. Megettem egy csupor (? köcsög?? XD befőttesüveg...?) mézet, mindenem ragad, leejtettem a kanalat a lábamra, a laptopra, a plédemre, a kesztyűmre, a földre, nem csodálnám, ha ideragadnék. Ettem a kettőt együtt is, sose, ismétlem sose próbáljátok ki a fokhagymás mézet, mert kevés undorítóbb dolog van a világon, mint az. Mondjuk esteleg a hagymatea, illetve a Halls cukorkás fokhagyma. Ittam teát is, mint akinek élete célja végigpisilni az összes reklámszünetet, illetve gargarizálok miegymás. DE semmi. Szóval ennyit a világmindenségről. Köhögök, nem szakadna fel az Istenért se, fáj az oldalam, és néha majd elhányom magam.

Bár, így belegondolva annyira nem is lenne rossz, legalább megszabadulnék ettől a rengeteg egészséges tápanyagtól ... XD

Aztán.

Karácsonyra Minato-tól Sennheiser fülhallgatót kaptam, mivel az elmúlt hónapokban hármat is elfogyasztottam. Volt egy olcsó, ám szemrevaló kék, egy Sennheiser, ami Minato-é volt, de hm... ráléptem, és nem is lett volna baja, ha szét nem szedem megnézni, lett-e baja, és "mi a faszom ez a fólia" alapon szét nem baszom, illetve Teshó szürke headsetje, ami mostanában kezdett megtörni, és egyre több lett rajta a szigetelő szalag. 24-e óta kivenni se mertem a dobozából, mert mondom akármi is történhet. Ma azonban a buszon azt használtam, és itthon gyorsan letettem a székre, hogy majd ha kell, legyen kéznél, és ne tegyek rá semmit.
Ah, meg ahogy azt Shigechan elképzeli a pókemberes pizsijében. Tanulok, tanulgatok, megszereltem a routert (hogy kell ezt leírni, rúter? XD) aztán elmentem pisilni. Visszafelé örömmel értesültem róla, hogy ami a kis tástöm nyomta az a kis Sennheiser volt. Ámen.
Gyorsan kipróbáltam, de szerencsére nem lett semmi baja. Be is tettem a dobozába. Nehogy...

Ennyit mára, szétvagyok Kono machi helyett írtam ma már kono maci-t, kono amchi-t és kono maca-t. Egyik se mindegy.

Lépek, jók legyetek. Majd jövök. byebye

Taka