Zajlik körülöttem javában az élet, történnek a történések, mindenki teszi, amit tesz, én pedig érzem, hogy valami nem stimmel.
El akarom mondani valakinek, mi a baj, meghallgat, de nem érti, nem tesz semmit ellene, én állok, sikítok, sírok és nagyon félek.
Az emberek nem értik, mi bajom, aztán már nem is törődnek velem, nem is néznek rám, folytatják, amit addig csináltak.
Én dühös vagyok, csapkodok, ütök-vágok mindent és mindenkit, aki a közelembe kerül, de nem jön a megváltás.
Aztán már magam ütöm, verem a fejem a falba, csorog a vérem, fekszem a betonon és senkit sem érdekel.
Sírok, dühös vagyok és nagyon félek.
Ilyen, ha valaki előtt lejátszódik az élete??
bye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése