már magam is csak röhögök magamon.
Kedves elítéltek!
A déli harangszóra főbelövést kéne tartanom.
Egyszer ment csupán
azt mondtam, állj és vége lett.
De megöregedtem
Eltelt két hét és hiába a tett.
Mi a helyes? Az igazság?
Össze kéne vetni azzal, aki jól csinálja
hogy megtudjam
a módszerem a rossz, vagy menjek a picsába.
Rég volt már, hogy ennyire
éreztem én is, hogy most aztán sok leszek.
S minden magyarázat ellenére
Tudom, hogy rossz, amit teszek.
Nem is vagy szép.
Se okos, se kedves, de még vicces se igazán.
Idegen vagy
A diagnózis ez, ennyire futja a lazán.
Ha volna egy csepp eszem
Végiggondolni, miért döglött a bagoly
a mellkasom fogta
odúban zúg-e a hangyaboly?
Jöhetnél vitázni
Lelkiismeret, hogy nyerni akar a jó
nem győzhetek én
az elrontott díszítősor, a semmire való.
Még egy fél óra se telt el
Vissza az elejére, elölről ugyanúgy mindent.
Ráng a szemed?
Megérdemled, ha kísérted az Istent.
Itt már nekem kínos
az egész végtelenített agymenés
halkulj el, életfogytos
az utolsó ajtó lesz a biztos menekvés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése