Nem akarok folyton másoktól függeni.
Nem akarok szivességeket és engedélyeket kérni, lekötelezett és adós maradni.
Elegem van a megalázkodásból és az elnézést-kérésből.
Úgy akarok tartozni emberekhez, hogy ne függjek tőlük.
Miért néz mindenki verébbébinek, buta kölyökkutyának vagy egszerűen csak idiótának? Miért hiszi mindenki azt, hogy engem irányítani kell, különben meghalok?
Nem vagyok életképtelen. Annyiszor bebizonyítottam már, miért nem képes senki felfogni, hogy úgy vagyok, ahogy vagyok, azon az úton "jó" ahogy vagyok??
Nem kell megmondani a tutit, nem kell kijavítani és elrendezni engem, mert amikor meg kurvára szükségem lett volna támaszra, ketten voltak ott velem.
Bye.
Taka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése