yume to genjitsu

Hali! :)

Tegnap volt a co~n :3
Felemás érzések.
Jó volt, mert már hiányzott az életemből, jól éreztem magam, csak pár momentum néha felbaszott. Például, hogy a cosplayem-hez leginkább illő harisnya rám se jött, és még ki is szakadt, és a másik is kicsi volt rám. Aztán végig fájt a hátam, és a cudálátosz cp. szoknyámban nagyon ülni se tudtam, ezért a verseny után átöltöztem. Ilyen még sosem volt, remélem nem is lesz. Innentől kezdve persze nem sok kedvem volt fényképezni, ezért elég ergya képek sikerültek csak.. XD

De~ megvettem a várva várt Kanjani8 - ER és Hello! Project logós kitűzőm, és a tánc, amit előadtunk se sikerült szarul, bár minden ponton elbasztam, ahol csak lehetett (de kérem, én bölcsész vagyok, nem táncos xD). Meg a karaoke~ imádom. Bárcsak lehetne olyan karaoke a közelben, mint őshazájában, egy kis szoba, azok a számok, amikért odavagy, kaja, innivaló, és a barátaid. Minden pénzem ott verném el. Főleg, ha lenne egypár purikura ótómata is az épületben. (Ez Taka műanyag oldala~)

Aztán. Sawako ott köszöntött fel, és esküszöm azt hittem elájulok a boldogságtól. Én nagyon szeretem ezt a nőt, és mindig olyan ajándékot ad nekem, ami a szívéből jön és pontosan egyenesen a szívembe talál. Talán ez azért van, mert tudja, mi a gyengepontom. Vagyis, tudja az összeset. xD
Először is, átadott nekem egy Zukkis kitűzőt, ami annyira édes, hogy belehalok. Zukki az első olyan MoMusu tag, akinek tudnék wotája lenni, ha a műfaj mint olyan nem undorítana vissza a teknőm alá. Aztán átadott egy tábla Milka csokit, ami egészmogyorós volt, amitől már alapjáraton szivárványt hánytam, aztán jött egy lap, amit ő írt ( <3 <3 <3 <3 <3), tele közös képeinkkel és Teshó fél cicijével (xD) és egy az anyukája sütötte szív alakú csokitorta, amin a 22-es szám állt.
KEGYELEM!!!
Annyira, nagyon, rettenetesen, borzasztóan, eszméletlen baszottmód köszönöm, hogy arra szebb szó nincs is szegényes szótáramban. Annyira finom volt, hogy az imént még a dobozát is kinyaltam. Mennyei boldogsággal van kikövezve a cukorbajos kóma felé vezető út. XD

És hogy a 2:2, ergo teljesen egyensúlyba került előttem álló évemről bebizonyosodjon, hogy a 22-es csapdája, mi sem bizonyítja jobban, mint a mai háromszoros álmom.

Háromszoros, mert sosem volt még olyan, hogy álmodtam, felébredtem, visszaaludtam, és ugyan ott folytatódott a történet, ahol abbamaradt, majd újra.

Az meg, hogy életem egyik legszebb álma volt... élénk, gyönyörű és biztató. Nem mondok többet, mert azt akarom, hogy valóra váljon, ha nem is úgy, ahogy, de legalább hasonlóan, és velem. Meg vele. Mert:


"Most még csak álmodom,
Hogy egyszer majd élni fog
Az, ami Te leszel,
Hát jó előre kérlek,
Játsszuk el, 
Hogy majd értesz
Mindent, amit mondok, 
Mert rám bíztak a hangok,
Vigyázok rád,
Mert hinni kell, 
Hát játsszuk el. "


Szóval boldog vagyok. Mindegy minden.

byebye: Taka