Lupi alas quaerere

Hali~

"Normális" blogot akartam, de majd holnap, vagy azután, beteg is vagyok és minden olyan izé... de majd mondok sorban mindent, csak szólni akartam, nem lesznek állandóak ezek a "gyorsan valami nagyot" bejegyzések, most viszont még kell egy. Mert. Csak. Magamnak. >nem mintha annyian olvasnák a blogot rajtam kívül...<

....


Mindig megkapom, hogyan kellene viselkednem, hogyan kellene úgy cselekednem, mint mások. Mint a normális emberek. Hogyne, gondolom én, eszem ágában sincsen úgy tenni mint a többi, mint az átlag, és még csak nem is az, hogy szembe mindig az árral tudatosan, hanem egyszerűen zsigerből élni, ami éppen legtöbbször más, mint amit a sablon körém rajzol. Nem is értem. Nézem az embereket, ők a jók, mert normálisak? Miben vagyok én rosszabb? Nem érdekel. Csak néha megállok, mikor valaki annyira hadakozik, hogy meghökkenek. Megállok.
Nézem, amit csinál, ahogy minden szavával szembe szállva cselekszik, oldalra hajtom a fejem, és próbálom megérteni a szabályt, másokat, a >rendes< embereket.
"Szóval a normális emberek így csinálják?"
Hát.................... jó.