Még mindig nem tudom.
De minden hibámnál egészebben
te vagy a bajban az egyetlen támaszom.
Itt lebegsz bennem, mint egy titkos
skizofrén angyal, vagy minek nevezzelek
Kereslek magamban, kereslek benned
Torkomba marva lélek szörnyeteg.
Három mondat. Ennyi marad mindig
meg sárgában úszva százharminc kép
meg sárgában úszva százharminc kép
Irigy, te örökre ott vagy magadban
nekem sosem jut belőled a kerek egész.
Minden lenyelt félelemmel őrzöm
minden kiköpött mondatomban benne vagy
lehelletem kifújt homályában megtalálni:
önző, aki a fülledt párába csap
Meséld el újra, kérdezd meg megint
hadd feleljek ugyanúgy mint akkor
Félig már amúgy is egészen megtörtént
mikor hajnalban éjt hányt a csillagpor
Hallgass kicsit még, csak nézz rám csendben
nézz és nézlek majd, mintha tükörképem volnál
nézz és nézlek majd, mintha tükörképem volnál
szárnyaiddal lapulj az üveghez
halld meg ahogy a valóság érted sírdogál
叶わぬ時の神頼み
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése