Nyílt levél a kettőn kívüliekhez

Kedves,

ha beszélgetsz egy fiúval, akinek ott van a barátnője,

- ne mondd, hogy majd kettesben dumcsiztok
- ne mondd, hogy majd ha a városukban leszel, nála alszol
- ne mondd, hogy nehéz megszoknod, hogy van valakije és azzal jól elvan, s hogy neked milyen nehéz, hogy komolyak köztük a dolgok
- ne simogasd a térdét
- a koncert szerelmes dalainál ne húzd el a barátnőjétől, hogy veled táncoljon
- ne mentegesd magad azzal a barátnőnek, hogy azért vagy ilyen, mert a srác szereti, ha ilyen vagy
- ne mondogasd óvó, gondoskodó törődéssel, hogy ne cigizzen
- ne mondd, hogy majd meghálálhatja, ha meghívod egy sörre

mert különben úgy fel leszel pofozva, hogy az unokáid is emlegetni fogják.

Nem mentség, ha viccnek szánod, ha férjnél vagy és gyerekeid vannak, ha ezer éve ismeritek egymást, nem mentség, ha évente egyszer találkoztok, ha háromszáz kilométerre laktok egymástól.

Így egyszerűen nem viselkedünk egy fiúval, akinek ott van a barátnője karnyújtásnyira.

Szégyeld el magad.

_____________________________ <- káromkodás helye

Bye, Taka