2016. szeptember 20., kedd

gerapparappa

Az igazság az, hogy igenis jó vagyok.

Olyan emberekhez hasonlítom magam, s olyan emberek véleményétől függök, akik az én koromban azt se tudták, merre vannak arccal.

24 éves vagyok, kis híján 25.

Eltemettem a szüleim, de kifizettem két devizahitelt, eltartom magam, dolgozok, tanulok, főzök, mosok, takarítok. Lassan két diplomám lesz, van egy doboznyi más végzettségem, kellek a munkáltatóknak, a feladataim elvégzem, és lelkiismeretes vagyok. Megjelent egy könyvem, írom a következőket, nyertem millióegy versenyt, millióegy dologban vagyok jó, millióegy dologhoz értek.
Tudom, hogy vannak, akik igenis kedvelnek, akiknek számítok, akik örülnek nekem. Van amiben tudok segíteni másoknak, és meg is teszem.
Elvagyok egy betegséggel, pergek szét, de megyek és teszem a dolgaim.

Egyedül kelek, egyedül fekszem, nem vagyok sem picsa se királylány.

Kibaszott vagány vagyok.

Közel sem vagyok normális, de igenis kihozom a maximumot abból, amim van.

Szóval bekaphatja mindenki, aki szarba se vesz.

Nem kell egy ilyen világ elismerése.

Taka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése