2016. október 18., kedd

Mirelit műanyag

Láthatatlan vagyok.
Hallhatatlan.
Érzékelhetetlen.
Semmi. A semminél is nemlétezőbb.

Mi más lehetne az oka, hogy senkit se érdekeljen bármi is ami velem kapcsolatos?

Az én véleményem, az én érzéseim az én dolgaim, bármi ami a legkisebb ponton is kapcsolható hozzám, totálisan érdektelen.

Nem a mindegy, hanem a fel sem merülő kérdés.

Nem vagyok. Ki kéne találni.

Sírtam, mert senkinek  sem vagyok a legfontosabb az életében, sírtam mert senkinek sem vagyok fontos az életében, sírtam mert senki sem vagyok az életemben, de már nem sírok mert már engem sem érdeklem.

Jó lenne a fordítottja, de nincs anyukám.

Shhh.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése