Odakintről langyi, esőillatú szél fúj be, valaki füvet nyír, pont annyira vagyok magasan, hogy a házak tetejét már ne lássam, de a fecskék még itt körözzenek, néha be van borulva, néha derült.
Tanulunk, mit hat másik. Én már végeztem, holnap vizsga, egy időre az utolsó. Fáradt vagyok és nem érdekel, hogy nem minden rémlik. Fekszem a nyitott ablaknál, az ágy tele még a tételekkel, de a lábam feltéve a szekrény oldalára, zenét hallgatok és répát eszek.
Jól vagyok.
Féljek?
Bleeding out.
Bye: Taka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése